• Kapcsolat : 06 70/23-22-685, Vác, dr. Csányi L. krt. 58.
tanulaskozpont-vac-megoldas-a-tanulasizavarokra-igar-beatrix-gondolkodo-fiu22

Miért nem szeret tanulni a gyerekem?

Nem szeretek tanulni!

A felső tagozatba érkezve gyerekeink életébe sok változás következik be és ekkor indul el általában a „nem szeretek tanulni” korszak is. Minket, szülőket legtöbbször felkészületlenül ér ez a változás, hiszen eddig azt láttuk, hogy gyermekünk lelkesen megy az iskolába, otthon nem kell sokat leckézni. Úgy gondoljuk, a legnehezebb feladatunkon már túl vagyunk a pici ovisunkból kisiskolás lett, beilleszkedett az iskolai életbe, felvette a ritmust, minden rendben.

A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy 7 évesen sokkal jobban alkalmazkodnak a gyerekek az új kihívásokhoz és a nehézségek a felső tagozat elején jelentkeznek. Ekkorra már kicsit mi, szülők is elfáradunk az iskolai dolgok nyomon követésében – főleg ha több gyermek van a családban – figyelő tekintetünk egy kicsit lankad… úgy gondoljuk, magára hagyhatjuk kamaszodó palántánkat a leckézéssel.

Pedig ekkor már a hormonok is elkezdik aláaknázni gyermekünk figyelmét, lelkesedését…. Sajnos be kell látnunk, hogy az ábrándozás napi jelenség lesz csemeték életében és nem csak egy-két hétig kell önuralmat tanúsítanunk. Tudomásul kell vennünk, hogy ezt erre a korszakra programozták, nem rendszerhiba, hanem része a gyermek fejlődésének. Egyetlen eszközünk marad: a türelem. Veszekedéssel, nem tudunk segíteni, illetve leginkább csak ronthatunk a kialakult helyzeten.

Általános tapasztalat, hogy a gyerekek halogatják a tanulást. Sok konfliktust szül, és sok feszültséget gerjeszt a családokban az, hogy a gyermeket egyáltalán az íróasztalig eljuttassuk. Ebben a lelkiállapotban pedig lehetetlen befogadni az új információt. A gyors és hatékony tanulás legelemibb feltétele ugyanis a megfelelő mentális állapot.

Iskolából, munkából hazatérve az ember sokszor feszültséggel van tele. A napi események még ott munkálkodnak bennünk, gyerekeinkben. A feszültség feloldására olyan technikákat kell elsajátítanunk, amelyek lelki és testi egészségünket óvják, és amelyek által rövid időn belül regenerálódni és tanulni tudunk. Egy kis relaxáció csodákra képes. Kár, hogy nem tanítják az iskolákban. A gyerekek nem idegenkednek tőle, ez a tapasztalat.

Ha az íróasztalig eljutottunk az már fél siker. Tanítsuk meg gyermekünknek azt, hogy hogyan ossza be az idejét hosszú távon és napi szinten, a fontos és a halasztható teendők szétválogatására. A kereteket eleinte együtt jelöljük ki. A későbbiekben bízzuk gyermekünkre.

Nagyon fontos az önállóság, a tudatos tanulásszervezés elérése. A felső tagozatosokkal minden legelső foglakozást ezzel indítunk. Olyan jó hallani, amikor pozitívan ezzel lépnek be az ajtónkon: „Kipróbáltuk, működik!” Persze hogy működik!

Nem vagyunk egyformák.
Ezért a tanulás módszerének kiválasztásánál sem lehet mindenkinek ugyanazt a kanalas orvosságot beadni vagy varázspálcával egy suhintással megoldani. A tanulás egy munkafolyamat, amelynek vannak szabályszerűségei, de nem sablon, mindenkinek a saját egyéniségére kell igazítani. Ehhez jó sok türelem és kitartás kell.

Segítsünk megtalálni a legjobb módszer gyermekünknek, de tartsuk szem előtt hogy a tanulás az ő feladata. Ha felvállaljuk rendszeresen a felolvasást, vázlatkészítést stb. előfordulhat, hogy gyermekünk kihasználja segítő szándékunkat. Így ő nem fog megbirkózni a feladatával. A munkát pedig neki kell elvégezni, mert az maga a tanulás. Természetesen a tanulási problémával küzdőknek több és célzott segítséget kell kapni szülőktől és szakemberektől egyaránt.

A tanulást tetszik, vagy nem érdemjegyekben mérik.  A gyerekeinket sokszor mi is eszerint értékeljük… pedig egy gyengébb jegy mögött is lehet rengeteg munka. Ne essünk abba a csapdába, hogy ezzel minősítsük gyermekünket. Beszéljük meg, mit alkalmazott a tanult technikákból, mi működött és mi nem. Gondoljuk újra!

Örüljünk a gyermek önmagához mért előrelépésének. Dicsérjük meg csemeténket. A nagyobbacskák is szeretik a jó szót, a biztatást.

Ha ötödik osztályban sikerül megvalósítanunk az együttműködést, és beindítjuk azt a rendszert, amit kipróbáltunk és hatékonynak találtunk, hatodikban már sokkal gördülékenyebb lesz az életünk. Hátra még nem dőlhetünk ekkor sem, de biztos, hogy a sikerélmények még motiváltabbá teszik gyermekünket és ez megér egy kis befektetést.

Farkas Andrea, fejlesztő pedagógus,
a Tanulás Központ Vác tanulás trénere