Gyere, ülj már le tanulni, hányszor szóljak még?
Miért tanul meg nehezebben olvasni, számolni, írni,
vagy együtt mindhármat a gyerekek egy jelentős része? Miért nem tud hosszabb ideig odafigyelni, odakoncentrálni egy-egy feladat elvégzésére? Mennyi energiát vesz el nap, mint nap a következő mondat:
„Gyere, ülj már le tanulni, hányszor szóljak még?”
Tanulás közben mereng, “álmodozik”?
Miért halmoz kudarcot kudarcra a jó képességű gyerek, és miért megy el szép lassan a tanulástól a kedve?
Mi húzódik ezeknek a hátterében?
Hogyan lehet ezen segíteni?
Sok szülő fejében ezek a kérdések már megfordultak. Általában mindenki próbálja a régi módszereket alkalmazni saját gyerekénél, amivel még ő is tanult, de sajnos kevés eredménnyel. Azoknál a gyerekeknél, ahol a tanulás akadozik, nagyon jól működik a kiemelő filc használata. A nehezebb leckék esetén pedig, ha már a gyerek veszi a fáradtságot a kijegyzetelésre, vagy szülő, akkor érdemes a “pókábrát” használni, hiszen így a a tanulás ideje lerövidíthető a hatékonyság megtartása mellett.